Parlament – az ország háza

Parlament – az ország háza


A Weishaupt sokévtizedes magyarországi történetéhez különleges alkalmazások tartoznak. Ilyen a Parlament.

A Dunára néző építészeti és műszaki csoda felépítéséről az Országgyűlés 1880-ban alkotott törvényt. A meghirdetett pályázatra (1883 február 1-ig, a pályázat leadási határidejéig) 19 terv érkezett, köztük olyan zseniktől, mint Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Schickedanz Albert. A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.

Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Valószínűleg a világ harmadik legnagyobb parlamentje ez az építmény.

Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.

A Parlament épületét egy különálló kazánházban található kazánokkal fűtik. A ’70-es évek elején új kazánokat telepítettek, melyekre Weishaupt kéttüzelőanyagos égőket szereltek. Ezek a kazánok váltották fel a korábbi szenes kazánokat. A mechanikus szabályzású berendezéseket – sokévtizedes megbízható működés után – 2002 őszén cseréltük elektronikus arányszabályzású mikroprocesszoros vezérlésű tüzelőberendezésekre.

S hogy mi lett a leszerelt égőkkel? Felújítottuk őket, s ma egy az Épületgépészeti Múzeumban, egy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, egy a Pécsi Tudományegyetemen és egy a Debreceni Egyetemen található. Számunkra hatalmas megtiszteltetés!

Forrás: wikipedia
Forrás: Weishaupt

A G70-es égő

A felújított égőket kísérő réztábla